Mindent az örökségért - Gazdagok könyvkritika
Leleményesség és szerencse nélkül ne álmodjunk saját jachtról. John Kampfner 2014-es, a világtörténelem gazdagjaival foglalkozó könyvéből többek között ez derül ki, de a középpontba más kérdés kerül.
A londoni író, Kampfner egyik legsikeresebb könyve lett a Gazdagok. Az igényes borítóról kiderül, hogy az író 2000 évre visszamenőleg veszi górcső alá a világ legfényűzőbb életű embereit. Többször olyan nevekkel találkozhatunk, akikről még az interneten sem találunk túl sok információt, mégis rendkívül meghatározónak számítottak.
Már az ókori Rómában is ingatlannal üzleteltek
Az első fejezetben az ókori Római Birodalom leggazdagabbnak tartott személye kerül a középpontba, Marcus Licinius Crassus. Miután több oldalon keresztül megismerkedhetünk az életéről, a lényegre tér az író: Crassus a saját polgártársainak házait felégetve szedett össze hatalmas vagyont. Pontosabban arról van szó, hogy a római arisztokrata először felállított egy tűzoltóságot, ami annak fejében oltotta el a házakat, ha azok tulajdonosai eladják Crassusnak az ingatlant. Ahogy törvényszerű, az üzletember többet és többet akart, így egy idő után eljutott arra a szintre, hogy saját embereivel gyújtatta fel a házakat. A meggazdagodással párhuzamosan aktív politikai szereplővé is vált, tagja volt az I. triumvirátusnak és katonáskodott. Halála messze Rómától következett be, amikor a parthusok elfogták és forró aranyat öntöttek a szájába.
A két részre osztott könyv első felében számos, Crassushoz hasonló történelmi személlyel megismerkedhetünk. Az író többek között bemutatja a Mali Birodalom királyát, aki a kontinensen átutazva - és közben aranyat osztogatva - világméretű inflációt okozott, XIV. Lajos versailles-i udvarát, a Medici-család itáliai bankjának történetét és az európai gyarmatosítás nagy alakjait is.
A Gazdagok második, rövidebb része a mai társadalom legfelsőbb osztályát mutatja be. Külön fejezetben tárgyal az arab sejkekről, a világgazdasági válság miatt is ostorozott bankárokról és a tech-óriások alapítóiról, akiknek a garázsukban kezdődött a karrierjük. Ebben a részben megfigyelhető egy enyhébb stílusváltás, ugyanis - például a banki pénzügyeknél - sokkal szakmaibb hangvétellel ír Kampfner.
Az örökség mindennél fontosabb lesz
A legtöbb fejezet szereplője már gyermekkora óta jólétben élt, a szülei tudatosan nevelték, voltak viszont kivételek. Ők azok, akik szerencsét próbáltak, így pedig sikerült kitörniük a szegénységből. A sikeresség előtti mentalitásuk azonban végigkísérte őket az életük során. Ettől függetlenül útmutatóul a vagyonosodás felé nemigen fog szolgálni a könyv, legtöbb esetben inkább már a meggazdagodás utáni életet írja le részletesen. Sokkal érdekesebb viszont az, milyen megállapításokra jut a szupergazdagok késői életével kapcsolatosan. Ezeknél az embereknél ugyanis egyöntetűen megfigyelhető, hogy egy bizonyos idő után elkezdenek aggódni az örökségükön. Legtöbben attól tartanak, hogy később rossz emberként tekintenek vissza majd rájuk, vagy pusztán az emlékük elhomályosul. Ezért aztán elkezdenek tenni ennek az ellenkezőjéért, mindenki a maga módján. A régi kor gazdagjai a művészetek támogatásában, az őket követő személyek pedig a filantrópiában látták a megoldást. Hozzá kell tenni, hogy ezzel egy másik céljukat is elérni kívánták: elfogadhatóbbá tenni magukat a környezetük, a társadalom számára. Többeknek, mint például Bill Gatesnek ez a taktika remekül bevált. Képesek voltak elterelni a meggazdagodásuk körülményeiről a figyelmet, amit átirányítottak a karitatív tevékenységük felé. Ami pedig végig jellemző rájuk, az a javak felhalmozása: először rabszolgák és földek, majd impozáns épületek, végül magánrepülőgépek és hajók. Ilyen tekintetben a birtoklás vágya állandó, csak annak formája változik.
Több oldalról hasznos lehet elolvasni a könyvet. Könnyen érhetően és érdekesen tálalja a történelmet, a jelenkor folyamatait és nem mellesleg rávilágít a leggazdagabbak gondolkodására. Arra, hogy milyen problémák foglalkoztatják őket, és hogy milyen messze jutnak el józan gondolkodásuk határától.