Nemet mondott a szekszárdi gettóra, de a zsidókat már nem tudta megmenteni

Hetvenöt évvel ezelőtt zajlott le az izraeliták magyarországi deportálása. Erről emlékeztek meg vasárnap délelőtt a Művészetek Házában Szekszárdon.

A rendezvényen képviseltette magát a városi önkormányzat, élén a polgármesterrel, valamint a Magyar-Izraeli Baráti Társaság és az Izraelita Hitközösség. Felszólalt Friedmann Tamás, a hitközség elnöke, aki hangsúlyozta, ma is találkozni antiszemita megnyilvánulásokkal sajnos. Ács Rezső arra tért ki, hogy a megyeszékhely szinte egyedüliként mondott nemet a gettósításra.

A hősiesség sem mentette meg a 380 zsidót

Szekszárd polgármestere 1944-ben az a Vendel István volt, aki a központi utasítás ellenére nem rendelte el a városi gettó létrehozását. A döntése ebben az időben egyedülálló volt, ám a szélsőjobboldali hatalom nem maradt tétlen ezt követően sem: közel négyszáz izraelitát toloncoltak ki Szekszárdról, hogy a környező városok gettóiba szállítsák őket.

A helyiek választhattak Dombóvár, Bonyhád, Pask, Pincehely és Tamási közül. A legtöbben, egész pontosan 131-en Bonyhádra költöztek. A korszakot tanulmányozó dokumentációk kiemelik, hogy félszáz szekszárdi zsidót a kórházból kihozva szállítottak el a városból.

Az idei megemlékezést koszorúzás, zsidó ima és az izraelita temető meglátogatása zárta.